Három ígéretes fiatal versenyzővel erősített az év elején a MEC-Vasas. Kunstár Simon Szegedről, Mózes Márk és Rigó Barnabás pedig Csepelről igazolt klubunkhoz, akik Gerei Tamással kiegészülve, id. Pergel László irányításával, már meg is kezdték a közös munkát. Evezős szakosztályunk hosszútávú terveiben mind a négyüknek komoly szerepet szánnak a jövőben.
Nehéz időszak áll válogatott evezősünk, Gerei Tamás mögött, hiszen az utóbbi néhány esztendőben többnyire egyedül képviselte klubunkat a magyar evezés élvonalában. Mesterével Ambrus Gáborral, számos kísérletet tettek nemzetközi szinten is ütőképes csapathajó kialakítására, ám ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre. Tavaly ősszel kezdett közösen edzeni a szegedi Kunstár Simonnal, valamint a csepeli Mózes Márkkal és Rigó Barnabással, utóbbiak klubjában. A sors azonban úgy hozta, hogy az év végén mindhárman új egyesületet kerestek, és a többszörös korosztályos magyar bajnokok végül a MEC-Vasast választották. A húsz, illetve tizenkilenc esztendős versenyzők mellé új edzőre is szükség volt, aki szintén Csepelről érkezett id. Pergel László személyében.
„Szívből sajnálom, hogy Ambrus Gábor nem tudta tovább vállalni a felkészítésünket, nagyon szép öt esztendőt töltöttünk együtt – beszélt az új helyzetről honlapunknak Gerei Tamás. – De id. Pergel László is tapasztalt, jó szemű szakember, akivel már most nagyon jól megy a közös munka. Négyünk közül én vagyok a legidősebb, ezért igyekszem a többieknek minél többet átadni a tudásomból, és segíteni a beilleszkedésüket. Bevallom, engem is motivál az érkezésük, de ezzel szinte mindenki így van a klubban, láthatóan felpezsdült tőlük az élet. Első lépésként Simonnal elindulunk a válogatón perorban, ő ugyanis fizikálisan előrébb tart Márknál és Barninál. Az az egy év korkülönbség ilyenkor még sokat számít. Az előjelek és az érzéseink jók, de nagyon sok munkát kell beletennünk ahhoz, hogy megvalósíthassuk álmainkat. Nem titok, hogy Los Angeles lebeg a szemünk előtt, szeretnénk kijutni a következő olimpiára. Ehhez viszont az építkezést már most meg kell kezdenünk.”
Gerei Tamás ősszel egy kisebb sérülés miatt kihagyta az utolsó két hazai versenyt, ám ezt követően igen komoly alapozó munkát végzett. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen a januári ergométeres felmérésen úgy lett második, hogy a 6 ezer méteren öt évvel ezelőtt húzott rekordját adta át a múltnak. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a civil életben is olyan munkát kapjon friss diplomásként, amelyet össze tud egyeztetni az edzésekkel.
Bár Kunstár Simon (jobbról) még utánpótláskorú, hosszútávú céljai érdekében inkább Gereivel (pirosban) ül be egy felnőtt hajóba
Az ifjúsági világbajnokságon korábban hatodik, Európa-bajnokságon pedig 3. helyezett Kunstár Simon egyetemi tanulmányai miatt költözött tavaly ősszel Szegedről Budapestre, jelenleg az ELTE fizika szakának hallgatója. Ő már akkoriban nyitott volt arra, hogy Gerei Tamással egy hajóban evezzen, és az első közös próbálkozásaik is igen biztatóak voltak. Kunstár klubválasztásában ezért ennek az alakuló együttműködésnek is komoly szerepe volt.
„GT személyén túl, a MEC-Vasasnál folyó szakmai munka is nagyban befolyásolt a döntés meghozatalakor – tudtuk meg Kunstár Simontól, aki korábban úszott és atletizált a Tisza-parti városban, 2018-ban azonban bátyja és a kezdeti jó eredmények hatására véglegesen az evezés mellett tette le a voksát. – Nagyon szeretnék kijutni egy olimpiára, de ezt csak egy csapathajóban tudom igazán elképzelni, egyedül nincs meg bennem ehhez a kellő motiváció. Egy jó egységbe viszont örömmel beülök, ha kapok egy lapátot, a világ végére is elevezek a többiekkel. Nagyon szeretek hosszabb távokat húzni, ilyenkor el tudok merülni a gondolataimban. Most ültem át jobboldalra, ezért még nagyon sok munka és technikai csiszolgatás vár rám. Szerencsére Laci bácsinak nagyon jó szeme van, jól mennek vele a napi kétszeri edzések.”
Rigó Barnabás kiskorában jégkorongozott, majd atlétizált, ám egy Achilles-ín sérülés véget vetett ígéretes közép- illetve hosszútávfutói karrierjének. A gyógyulás során gyógytornász ajánlotta számára az evezést, amelyet 2020 nyarán, Csepelen próbált ki először. A közösség és a hangulat szinte azonnal megával ragadta, a korábbi sportokból hozott kiváló állóképessége és versenyszelleme pedig a vízen is előnyösnek bizonyult. Amikor tavaly évvégén váltani kényszerült, gyorsan egyértelművé vált számára, hogy a MEC-Vasas lesz a befutó.
Rigó Barnabás és Mózes Márk (balról jobbra) idén még a korosztályos versenyeken igyekszik jó eredményeket elérni
„Mindenképpen szerettem volna a Kis-Duna-parton maradni, ezen a szakaszon pedig csak itt adott az általam keresett a magas színvonalú feltételrendszer – indokolta döntését Rigó Barnabás, aki fiatal kora ellenére már felnőtt ob-címmel is dicsekedhet, az ifjúsági Európa-bajnokságon pedig hatodik volt a legjobb helyezése négypárban. – Most még elsősorban a korosztályos nemzetközi célok foglalkoztatnak, U23-ban szeretnék világbajnoki, illetve Eb-döntőkbe jutni. Ehhez azonban sokat kell fizikálisan erősödnöm, miközben technikailag is van mit tanulnom. Laci bácsit jól ismerem, serdülőben ő volt az edzőm, örülök, hogy ismét együtt dolgozhatunk.”
Mózes Márk az átlagostól igen eltérő úton jutott el a MEC-Vasas soroksári vízitelepére. Az evezéssel ugyanis nem itthon, hanem Peruban ismerkedett meg, ahol külföldi fiatalként közösséget keresett magának. Amikor 2023. tavaszán hazaköltöztek a dél-amerikai országból, nem is gondolkodott más sportágban, pedig korábban többet, így az öttusát is kipróbálta. Utóbbiban korosztályos sikerekkel is büszkélkedhetett, ám az eredménycentrikus hangulatot nem érezte magáénak.
„Nagyon szeretem a természetet, ami egyértelműen az evezés mellett szól, miközben az összetartó közösség is fontos volt a számomra, amit csak ebben a sportágban találtam meg – magyarázta választásának okait Mózes Márk. – A Kis-Duna-parton ugyanakkor egyedül a MEC-Vasas kínált olyan jövőképet, amely az én terveimmel is összhangban van. A szakosztálynak van egy hosszútávú víziója, ahogy nekem is. Hogy kivel és hogyan tudom megvalósítani a céljaimat, azt most még nehéz megmondani, de az biztos, hogy ott szeretnék lenni Los Angelesben, és az első olimpiai aranyérmet megszerezni a magyar evezésnek. Tudom, ez irreális elképzelésnek tűnik, én azonban úgy gondolom, nagy célokat kell megfogalmaznunk, s azokért minden erőnkkel küzdenünk. Csapatban éppúgy szeretek evezni, mint egypárban, tavaly inkább ez utóbbiról szólt a szezonom. Most, hogy így együtt vagyunk, persze én is igyekszem a közös munkára fókuszálni, az idő pedig majd eldönti, melyik hajó lesz a legeredményesebb.”
Fotók: Vasas SC