Az újbudai Petőfi Sándor Általános Iskola tágas és világos tornatermében már nem igazán érhette nagy meglepetés karate szakosztályunk két mesterét, Egri Tamást és Klement Kárment. A hagyományos téli övvizsgára való készülődés hajrájában gyorsan kiderült, sportolóink kifejezetten jól haladtak a „tananyaggal”, csak rendszeres ismétlésre volt már szükségük.

„Ilyenkor szoktuk az apróbb simításokat, gyors javításokat elvégezni a mozdulatsorokban, ám idén erre szinte egyáltalán nem volt szükség – tudtuk meg a szinte egész nap zajló övvizsga során Klement Kármentől, aki ezúttal a szervezés terén nyújtott nagy segítséget a vizsgázókat számonkérő Egri Tamásnak. – Annyira jól sikerült az őszi munka, hogy elegendő volt az edzések elején rendszeresen felfrissíteni a korábban tanultakat, s már haladhattunk is tovább. Érdekes módon, ez mindkettőnk csoportjaira igaz volt, így nagyon nyugodtan engedhettük tanítványainkat stílusmesterünk, Nánai Ferenc elé.”

A 8 danos mester maga is csak megerősíteni tudta edzőnk szavait, szerinte a szokásosnál is fegyelmezettebben, maximálisan összpontosítva vonultak fel előtte a Vasas 5-12 esztendős karatékái. Ám ez nem jelentette azt, hogy ne fedezte volna fel rajtuk a megilletődöttség apró jeleit.

„Egy övvizsgán szinte mindenki izgul, akkor is, ha már századik alkalommal lép tatamira – jegyezte meg mosolyogva Nánai Ferenc, akinek minden egyes vizsgázóhoz volt egy kedves, biztató szava az oklevél átadásakor. – Az idővel csak az változik, hogy megtanulják a helyzetet, és az izgalmukat kezelni. Ez pedig a későbbiekben nemcsak a sportban, de az élet minden területén hasznos lesz a számukra. A legfontosabb azonban az, hogy a gyerekek érezzék, értük vagyunk itt, mindegyikük számít. A személyes kapcsolat révén egyrészt kedvük lesz a folytatáshoz, másrészt igyekeznek még többet kihozni magukból, még jobbak lenni. Nekünk pedig hosszútávon ez a célunk.”

A szakmai stáb: Nánai Ferenc, Klement Kármen és Egri Tamás
 

Ami pedig a versenyzést illeti, a stílusmester szerint annak is megvan a jól meghatározott helye a sportoló gyermekek életében. A rendszeres, de nem túlzásba vitt tudáspróbákra szükség van, ám anélkül, hogy tizenhat-tizenhét éves korukra kiégetnék a fiatalokat. Miközben az edzőknek is nagy szükségük van visszajelzésre arról, hol is tartanak tanítványaik.

Első színes övét vehette át vasárnap délelőtt a tízesztendős Kovács Liza, aki két éve döntött a karate kipróbálása mellett, miután az atlétika és a kosárlabda nem igazán tetszett neki. A tatamira azonban mindig örömmel lép, ahogy az uszodába is szívesen megy. Így most ezt a két sportot űzi rendszeresen.

„Nehéz megfogalmazni, hogy mi tetszik ennyire a karatéban, talán az, hogy kitartást és türelmet tanulhatok az edzéseken – beszélt a sportághoz fűződő érzelmeiről Kovács Liza a citromsárga öv átvételét követően. – De nekem az is fontos, hogy meg tudom védeni magam. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült a vizsga, bevallom, nagyon izgultam. Pedig felkészültem rendesen, az elméletet otthon is sokszor átvettem, ilyen sok ember előtt azonban mégis más a jól ismert mozdulatokat bemutatni, mint mondjuk edzésen. Ezt leszámítva nem volt nagyon nehéz a vizsga, az erőnléti elemek végrehajtása viszont nagyobb figyelmet igényelt. Szeretnék eljutni egészen a fekete övig, de most még erre nem gondolok, örülök, hogy a sárgát megszereztem!”

Szakosztályunk idősebb sportolói önkéntesként segítették a kisebbek övvizsgáját
 

A vizsgára készülőket lelkes önkéntes csapat segítette ezen a napon, amelynek tagjai csak néhány évvel voltak idősebbek a főszereplőknél. S bár a tatamin és az övvizsgák világában mindannyian otthonosan mozognak, a debütáló kísérők számára emlékezetes marad ez a vasárnap. Ahogy Bernát Sárának is.

„Nem olyan nehéz ez a munka, a gyerekek nagyon jól neveltek és végig lelkeiismeretesen és szorgalmasan dolgoztak – vont mérleget első önkéntes napját követően a tizenkét esztendős Bernát Sára, aki egy zöld öv büszke tulajdonosa. – Nagyon jól éreztem magam ebben a klassz kis csapatban, úgyhogy a jövőben is jövök, ha hívnak. Nagyon szeretem a karatét, korábban a kosárlabdát, a ballettet és az akrobatikus rock and rollt próbáltam ki, de egyik sem fogott meg igazán. A formagyakorlatok kifinomult mozgása és az erő viszont igen, úgyhogy nem is szeretnék megállni a fekete öv megszerzéséig. Az is megfordult már a fejemben, hogy karateedző leszek, de addig még annyi minden történhet. Ezen még nagyon sok időm van gondolkodni.”

A Vasas karateszakosztálya nem véletlenül érzi magát otthonosan az újbudai Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermében, amely korábbi növendékükről, a háromszoros olimpiai bajnok kajakos Kovács Katalinról kapta nevét. Egyrészt ideális helyszín egy övvizsgához, másrészt az oktatási intézmény vezetése is örömmel látja sportolóinkat. Függetlenül attól, hogy hétközi edzésről, vagy hétvégi eseményről van szó. Ebben persze nagy része van az iskola sportok iránti elkötelezettségének éppúgy, mint a személyes szálaknak.

Salamon Péterné, az iskola igazgatója (balról) a sportos szemlélet mellett a személyes jó kapcsolatot is fontosnak tartja

„Tomi is itt tanult, nagyon jól emlékszem rá gyerekként, az egyik legjobb, a mai napig összejáró sportosztályunk tanulója volt – idézte fel az Egri Tamáshoz fűződő több évtizedes kapcsolatát az iskola igazgatónője, Salamon Péterné. – Intézményünk mindig is nagyon sportos volt, ebben a szép tornateremben pedig tanítás után, vagyis délután négy és este tízóra között is folyamatosan zajlik az élet. Az egyesületi kosárlabda mellett a Vasas karatékái is állandó bérlőink, aminek azért is örülök különösen, mert ez utóbbi sportágnak erőssége az önfegyelemre tanítás. Márpedig a mai villozó, gyorsan változó, ingergazdag világban nagyon nagy szüksége van a gyerekeknek arra, hogy megtanulják fegyelmezni magukat, miközben az olyan helyzetekben is jártasságot szereznek, amelyek megoldásában nem számíthatnak másokra. Sajnos egyre több kisgyermek korai életszakaszából marad ki a kúszás, mászás, vagyis az aktív mozgásfejlődés. Ennek pótlásában a sport a legjobb eszközünk, ahogy a bal és a jobb agyfélteke harmonizálásában is. A mi oktatói munkánkat segíti, ha a tanulóink az iskola falai között jutnak sportolási lehetőséghez. Az úszás is négy évfolyam számára biztosított a testnevelési órák keretében a tankerület és az önkormányzat jóvoltából a szomszédos Nyéki Imre Uszodában. Számunkra a sporttal együtt teljes az oktató-nevelő-tanító munka."

A pozitív megerősítés erejében hívő pedagógus örömmel jött el az övvizsgára, s még nagyobb örömmel szurkolt tanítványainak, akik szép számmal képviseltették magukat a tatamin. A Petőfisek ugyanis mindig büszkék a Petőfisekre, és szeretik sporteseményeken buzdítani egymást. Ha pedig ezt az igazgató néni teszi, akkor annak még nagyobb a hatása.

„Tudom, milyen fontos ez a számukra, és bevallom nekem is nagy élmény, hogy egy karate-övvizsga keretében is láthatom őket. Szóban és írásban egyaránt sokat kell dicsérni a gyermekeket, és éreztetni velük a szeretetünket. Ha hibáznak, nem baj, kijavítjuk és megyünk tovább.” – tette hozzá Salamon Péterné, akinek pedagógia elvei a vasárnapi övvizsgán is maradéktalanul érvényesülhettek.

Fotók: Kardos Tamás és Vasas Attila