Írtuk, hogy az ő napja lesz ez a hétfői! És így is lett!

Illés Fanni már a délelőtti az előfutamban erőt demonstrált 100 mellen az SB4-es kategóriában, óriási hajrával, a kínai ellenfelével gyakorlatilag együtt ért célba, 1:50.21-et úszva, ami a második legjobb eredmény volt a mezőnyben.

Kétséget sem hagyott afelől, hogy két évvel a szülés után visszatért, és itt van a legjobbak között.

Ebéd után Szabó Álmossal beszélgettünk, aki párizsi sétával vezette le a feszültséget, ő is megerősített minket abban, hogy nagy csata várható, Fanni pedig főszereplő lehet, és bizony bármi benne van a pakliban...

És hát igaza lett!

Az esti döntőben a fordulónál még a dobogó is messze volt, de tudtuk, hogy Fanni jönni fog, és jött is, előbb felért a háromba, majd azt vettük észre, hogy már tisztán az első helyen tempózik.

Meglesz a címvédés, annyira biztosnak látszott, együtt nyúlt be vele egy ország, na de az olasszal is egy másik ország...Ghiretti pedig valami olyat húzott elő, amivel a gép őt hozta ki elsőnek, négy század (!) előnnyel.

Fannié az ezüst, és biztosan elemzik majd, biztosan maradt ott a végén benne valami, egy kis hiba, de valahogy nem fájt, már az első pillanatban sem az elvesztett arany érzése volt az emberben, hanem átragadt az öröm, és a pozitív gondolat, amit klasszisunk folyamatosan hangsúlyozott, hogy ő már paralimpiai bajnok, és itt Párizsban minden extra.

Ez az ezüst pedig tényleg egy jókora extra, az pedig fair play-díjas, ahogy Fanni együtt örült az olasz ellenféllel, a barátnővel, akit Tokióban legyőzött, és aki most visszavágott. És tudjuk, hogy ez nemcsak a kameráknak szólt, hanem ők tényleg ennyire jóban vannak, és tudnak örülni a másik boldogságának. Hát még ha mindketten boldogok...

fotók: MTI és nso

Illés Fanni csodálatos, az ötödik paralimpiáján a második érmét nyerte, korszakos alakja a sportágának, és hiába honos a fogyatékos szó a nyelvünkben, neki bizony tényleg mindene megvan...