Zita tavaly lépett be a világ legjobb száz alpesí sízője közé, idén pedig sorra lépte meg azokat a lépcsőfokokat, amelyek még tovább, az igazi elit felé vezethetik. Kijelenthetjük-e, hogy a Vasas sportolójának fejlődése a kemény nemzetközi mezőnyben is töretlen? – tettük fel a kérdést Tóth Zalánnak, aki a szezon első felében valamennyi versenyre elkísérte leányát.

Úgy gondolom, igen. De beszéljenek helyettünk inkább a számok. Összesen negyvenegy versenyen indult, amelyben tizenhét világ- illetve Európa-kupa viadal szerepelt. Ez utóbbi igen magas szám. A FIS, illetve nemzeti bajnokságokban összesen hatszor állhatott fel a dobogóra, kétszer annak legmagasabb fokára. FIS-pontját bőven huszonkettő alá vitte, s ezzel a szezon végére ismét visszatért a top százba. Az Európa-kupa sorozatban negyvenöt pontot gyűjtött, ami a negyvenedik helyet biztosította a számára. Kilenc hónapot töltött havon, s ha ehhez a két hónapos szárazföldi edzéseket is hozzászámoljuk, akkor bizony tizenegy hónapon keresztül dolgozott ezekért az eredményekért.

Többségük műlesiklásban született. Mi az oka a szlalom felé eltolódásnak?

Mindössze hatszor ált rajthoz óriás-műlesiklásban, bár a szezon elején úgy tűnt, ebben a számban is felszálló ágban lesz. Ezért is szerettünk volna idén jobban ráfeküdni, ám a kedvezőtlen időjárási viszonyok ezt megakadályozták. Az óriás-műlesiklás jobb hó- és látási viszonyokat igényel, a százhúsz havon töltött napból mindössze húsz-huszonöt volt alkalmas a gyakorlásra, miközben a versenyeket is sorra mondták le a közép-európai régóiban, ahol mi többnyire versenyzünk. Mostanra ténykérdés lett, hogy az ausztriai gleccsereken nyaranta már nincs óriásra és szuper-óriásra alkalmas terep. Északabbra kell menni érte. Ennek ellenére óriás műlesiklásban is lement ötven pont alá a FIS összesítésében, és technikailag is fejlődött. Februárban csatlakozott az APEX2100 csapatához, amely számára ez a szám is fontos, így a következő idényben ebben is tovább léphet.

A nemzetközi sikerek mellett a hazai ob-győzelemről már alig esik szó Zita értékelésekor, pedig a kötelezőt hozni sem könnyű feladat                                                                                                                                                                                  Fotó: Tumbász Hédi

Milyen változásokat hozott Zita életébe a profi csapat nyújtotta háttér?

Bár a nemzetközi edzői gárda szaktudását is sokra értékelem, mégis úgy gondolom, mentális téren segítettek a legtöbbet neki. Korábban, amikor még ketten jártuk a versenyeket, irigykedve figyeltük a nagy csapatokból áradó erőt és energiát. Ezt kapta meg Zita a csatlakozással, s olyan vetélytársak közé került, akik az egészséges rivalizálás mellett motiválják, ösztönzik, támogatják egymást, a szakemberek seregétől pedig kifejezetten nagy figyelmet kap. Mintha az utolsó elemek kerültek volna a helyükre a nagy kirakós játékban és vált volna hirtelen láthatóvá az az összefüggő kép, amelynek apró darabjait hosszú évek alatt teremtettük meg.

A beszélgetésünk elején felsorolt eredmények közül melyeket tartja Zita fejlődésének sarokköveinek?

Mivel is kezdhetném mással, mint a világkupa versenyekkel, hiszen ez a sportágunk csúcsa. Összesen hat alkalommal indult, háromszor be is fejezte a futamát. Ez ötven százalékos eredmény, amivel maximálisan elégedettek vagyunk. Leviben, az első teljesítésnél óriási volt az örömünk, ám szakmai szemmel nézve, ekkor még nagyon távolinak tűnt az élvonal. Ezt követően rossz körülmények között esett ki, így nem kaptunk valós képet az esetleges fejlődéséről. Flachauban sem tudta befejezni futamát, ám a teljesített részidők már a pontszerző határon belül voltak. Ez óriási lendületet adott nekünk, hiszen ekkor láttuk meg először világosan magunk előtt a célt. Január végén azzal a tudattal zárhattuk a vk-sorozatot, hogy az apró hibák kijavítását követően, jövőre már a pontszerzésre is megvan Zita esélye. Csak egy kis szerencse kéne hozzá, ami a mi esetünkben a kedvező időjárási körülményeket jelenti. Pontosabban azt, hogy a futam során ne romoljon sokat a pálya, magas rajtszámmal indulva csak így lehet esélye az előbbre lépésre. Utóbbit a magunk részéről a folyamatos fejlődésre, a komoly munkára és a tanulási folyamat maximális kihasználására alapozzuk.

Jelentőségében szorosan követi a világkupa-versenyeket az Európa-kupa sorozat, amelyben viszont Zita kifejezetten felhívta magára a kontinens figyelmét.

Bizony, én is ezt tartom az idény nagy attrakciójának. Ott volt valamennyi, vagyis tíz futamon. A lehető legkülönbözőbb helyszíneken, időjárási viszonyok és pályatűzések között állt helyt. Mindössze két versenyen esett ki, négy esetben pontszerző volt, kétszer pedig minimális különbséggel maradt le erről. A számszerű eredményen túl azt is fontosnak tartom, hogy végre teljes értékű tagja lett ennek a mezőnynek. Amit korábban csak sejtettünk, azt személyesen is megtapasztalhattuk. Többek között azt is, hogy milyen pici apróságokon múlhat a siker, és milyen taktikai húzásokra lehet szükség az eredményességhez. Olyan sok EK-pontot szerzett, hogy ezek végül felülírták a FIS-pontjainak számát és igen előnyös rajt pozíciókhoz juttatta. A rangos, nagy versenyeken ráadásul különleges légkörben kellett helyt állnia, nagy közönség előtt, óriási média érdeklődés közepette. A szezon végére ehhez is elég jól hozzászokott, jövőre tehát már ez sem lesz újdonság a számára.

Tóth Zita és Tóth Zalán Leviben óriási sikerként értékelte a teljesített Vk-futamot, ami később eltörpült az újabb eredmények mellett

Melyek az idény legfontosabb szakmai tanulságai az ön számára?

Elsőként mindenképpen az alkalmazkodás terén tett előrelépését emelném ki. A mi sportágunkban enélkül egyszerűen lehetetlen eredményt elérni, Zita pedig versenyről versenyre jobb volt ezen a téren. Hasonlóan fontosnak tartom a stabilitást, amely a befejezett futamok számának rohamos növekedésében nyilvánult meg. Korábban többször is beszéltünk arról, hogy az időmérő edzéseken még a topversenyzőkkel szemben is megállta a helyét, éles helyzetben azonban nem jött ki ez az eredmény. Idén már a versenyeken is többször is kihozta magából a maximumot. Technikailag is sikerült néhány fontos elemen finomítani, s ezek láthatóan döntőnek bizonyultak. Ilyen például a felső test pozíciójának tökéletes beállítása, valamint az ívek kezdésének pontosítása. És végül, de nem utolsó sorban, a nyári szárazföldi edzések során megszerzett kiváló erőnléte volt az, amire ezt az egészet fel lehetett építeni. Ezek az alapok olyan erősnek bizonyultak, hogy az egész szezon során kitartottak, a FIS-pontokat például a szezon legvégén javította tovább. Stabilitás, erő, gyorsaság, mentális összeszedettség és technika, kéz a kézben járt az elmúlt idényben.

Megfogalmazták már a jövő évi terveiket?

Szerencsére jövőre is az APEX2100 csapatával dolgozhat tovább, ami nagy biztonságot ad neki, így minden téren reálisnak tűnik a további fejlődés. A száraz edzéseket – amelyeket már egy hete meg is kezdett – legalább a tavalyi szinten el kell végeznie, de jobb lenne, ha ezen a téren is előbbre lépne. A nemzetközi edzői gárda segítségével technikailag is tovább csiszolódhat, éppen ezért nagyon bizakodó vagyok, jók a jövő évi kilátásaink. Ehhez persze abban is bízunk, hogy támogatóink, az Eximbank, a HEAD, a Vasas SC és a Magyar Sí Szövetség továbbra is mellettünk áll, hiszen az eddigi eredményeink nekik is köszönhetőek. Nagyon örülünk annak, hogy Zitát ilyen sokat szeretik, számtalan biztató visszajelzést kaptunk az idény során. A szezon elején úgy láttam, hogy ez kicsit nyomasztotta is őt, mert sem magának, sem a szurkolóinak nem akart csalódást okozni. Valljuk be, igen nagyok voltak vele szemben az elvárások. Ám ahogy jöttek az eredmények, úgy oldódott fel benne ez a feszültség is. A jövő év sem lesz könnyű, sőt, ahogy haladunk előre, szinte minden lépés egyre nehezebb lesz. De optimisták vagyunk, és az idei év eredményeiből önbizalmat merítve várjuk az újabb kihívásokat.

Tóth Zitának gyakran volt oka az örömre az idei szezonban                                           Fotó: Tumbász Hédi