Korántsem véletlen, hogy Barak Balázs, a lehető legnagyobb célokkal vágott neki a versenyzésnek, hiszen az életét alapjaiban megváltoztató 2018-as balesete is sportolás közben érte. Az igen aktív fiatalember mindig is szerette a nagy kihívásokat, s amikor kerekesszékbe került, akkor sem akart lemondani kedvenc időtöltéséről. A mozgás, a sebesség, és a természetközeliség ugyanolyan fontos maradt a számára, mint korábban. A Vasas síszakosztályába vezető út azonban mégsem volt nyílegyenes.

„A baleset utáni rehabilitáció is közel nyolc hónapot vett igénybe, nem haladhattam a saját, jól megszokott tempómban – avatta be honlapunkat élete legnehezebb időszakába Barak Balázs, aki snowboarddal ugyan korábban is szerzett ob-címet, a síelés azonban csak amatőr hobbiként volt jelen a mindennapjaiban. – Másfél évvel később, Eplényben ültem be először abba a speciális, leginkább a bobhoz hasonlítható szerkezetbe, amelynek segítségével gyakorlatilag egyetlen lécen ülve én is le tudtam csúszni a pályán. Bevallom, nem hódított meg azonnal a sportág, túlságosan is a bezártság érzetét keltette bennem. Kis idő múlva, Olaszországban kínálkozott újabb lehetőségem a próbára, mégpedig egy hétnapos, friss mozgássérülteknek szánt, ingyenes program keretében. Még itt sem szerettem bele igazán, mert az oktató nem mert egyedül elengedni. Tavaly októberben, a Normafánál viszont már olyan támogató közeg vett körül, amely véglegesen elindított ezen az úton.”

Barak Balázs nemcsak a versenyzésben, de a fiatalok oktatásában is gyorsan megtalálta helyét
 

A versenyzői ambíciók kialakulásában komoly szerepe volt a Krakler Katával való nagy találkozásnak is, jóllehet a Vasas SC szakembere számára is teljesen ismeretlen terepet jelentettek a parasportok. Mindaddig, amíg meg nem ismerkedett Dani Gyöngyi kerekesszékes vívóval, aki sportágában több paralimpián is érmes volt, és csak kevésen múlt, hogy alpesi sízőként a téli játékokon is induljon. Az ő hatására kezdett el foglalkozni fogyatékossággal élőkkel, de eleinte kizárólag szabadidős tevékenység formájában.

„A Normafa síiskolában kellemes sportélményeket akartunk adni olyan csoportoknak, akiknek egészségi állapotuk miatt más lehetőségük nem adódik. Ez a rekreációs jellegű foglalkozás olyan jól sikerült, hogy most már a versenysport részébe is belevágtunk – idézte fel a parasporttal történt két évvel ezelőtti megismerkedését Krakler Kata, aki örömmel számolt be honlapunknak arról az örvendetes hírről, hogy Balázs tanítványa, Grózner Richárd személyében hamarosan már a második Vasashoz igazolt versenyzőjüket köszönthetik ebben a szakágban. – Nagyon büszkék vagyunk Balázsra, s ha minden a terveink szerint alakul, akkor ő lehet majd a Vasas első téli paraolimpikonja. A szakosztály szinte egy emberként állt mögé célja megvalósításában, különösen sokat köszönhetünk Tóth Etre, a síszakosztály elnökének. Ő biztosította számunkra az eddig szükséges eszközpark beszerzését, de nem feledkezhetünk meg Fábián Attiláról a hazai síszövetség parasí szövetségi kapitányáról sem, aki elsőként figyelt fel Balázs adottságaira, majd edzőként vállalta a felkészítését. Ez azért is fontos, mert Attila eddig öt paralimpiára készítette fel a speciális síelőket, így nála jobban senki sem ért a szakmai program összeállításához. A legfontosabb támogatók közé tartozik Lőrincz Krisztina sífutó paralimpikon, a mozgássérültek számára sportolási lehetőséget nyújtó Diswake Egyesület elnöke is, akire szintén számíthatunk. Utóbbival azért fontos az együttműködés, mert az Omszki-tónál nyaranta a téli sportágat űző sportolók is wakeboardozhatunk, télen pedig ők jönnek hozzánk havas edzésekre. Ez a fajta összetartozás egyébként az egész paraközösségre jellemző.”

Barak Balázs első országos bajnoki címének megszerzését követően csapatával, vagyis Fábián Attilával és Krakler Katával
 

S hogy mennyire komolyan gondolják a síszakosztály tagjai Balázs paralimpiai álmait, arra az az ütemterv a legjobb bizonyíték, amelyet már össze is állítottak a számára. Eszerint a hátralévő három esztendő első évében, vagyis idén novemberben indul első nemzetközi versenyén, Hollandiában, ahol nemcsak tudását mérheti össze a külföldi versenyzőkkel, de a számára legideálisabb kategóriát is megkapja. Ezt követően körülbelül negyven-ötven napot igyekszik majd havon tölteni, miközben az úszásra, gyógytornára, mentális felkészülésre is nagy gondot fordít csapatával. Ennek a szakasznak az a célja, hogy minél jobb erőnléti állapotba kerüljön a második esztendőre, amelynek során már a nagy vetélytársakhoz, az angolokhoz, vagy a japánokhoz hasonlóan, száz napot szeretne a havas lejtőkön siklani. A speciális alapozásnak azért van nagy jelentősége, mert Fábián Attila szerint Balázsnak fizikálisan és fejben kell technikásabb ellenfelei fölé kerekednie.

A második télen azonban nemcsak a havas edzések száma növekszik majd, de a versenyeké is, az utolsó, paralimpiát megelőző szakaszban pedig már maximális mennyiségben szerepel hó és sí a programban.

„Számomra is megható, milyen sokan álltak mellénk– beszélt a Pasaréti Síiskola parasportos terveinek fogadtatásáról Krakler Kata. – Anyagilag azonban még korántsem biztosított ezek megvalósítása, így folyamatos szponzorkeresésben vagyunk. A legkisebb segítségnek is örülünk. Különösen azért, mert nemcsak Balázs személyes ambícióiról van szó, de arról is, hogy egy nagyon fontos kérdésre, a fogyatékossággal élő emberek sportjára felhívjuk a figyelmet. Mi mindannyian önkéntesként végezzük a munkánkat, pusztán azért, hogy a csúszás örömét mindenkinek megadhassuk. A halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élők lehetőségei nagyon behatároltak, sokan közülük szinte sehová sem tudnak menni mozogni. Nálunk viszont olyan boldog pillanatokat élhetnek meg, amely addig ismeretlen volt a számukra. Ebből az örömből töltekezünk mi oktatók, ezért Balázs esetében is azt mondjuk, nem is a cél a legfontosabb, hanem az az út, amit kéz a kézben, egymásért küzdve és dolgozva, a paralimpiáig közösen megteszünk!”

Barak Balázs tanítványával, Grózner Richárddal, aki hamarosan szintén a Vasas SC igazolt parasíelője lesz