Groupama-Honvéd – TEVA-Vasas-UNIQA 11–11 (1–0, 4–5, 2–2, 4–4)
Kőér utca, 400 néző.
Vezette: Marosvári, Székely
Honvéd: Gergely – Szivós 1, Tóth M. 1, Gór-Nagy 3, Hárai 2, Jansik, Kovács R. 1. Csere: Mátyás, Salamon 3, Kovács P., Angyal.
Edző: Vad Lajos
Vasas: Barabás – Steinmetz B., Katonás 1, Kiss G. 2, Steinmetz Á. 1, Brguljan 1, Decker Á. 1. Csere: Takács B., Boskovic 3, Vörös 1, Vámos 1, Fülöp.
Edző: Földi László
Gól – emberelőnyből: 9/4, ill. 8/5
Gól – ötméteresből: 1/1, ill. 2/2
Kipontozódott: Jansik (25. p.), Mátyás (26. p.)
A Vasas és a Honvéd azzal a tudattal szállt vízbe, hogy a Szeged-Szolnok meccs döntetlenre végződött, így a győztes értékes pontokra tehetett volna szert a rájátszásért folyó küzdelemben. Erre végül nem került sor, hiszen a Kőér utcában sem hirdettek győztest, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen huszonkét gólt nem lehet csakúgy elintézni.
Egyáltalán nem indult gólzáporosan a találkozó, Boskovic a második negyed közepe táján lőtte az első gólunkat előnyből, amivel 1-1-re módosult az állás. Ezután nyíltak meg a „csapok”, a nagyszünetben már 5-5 volt, több szép akciógólt is láttunk.
A folytatásban inkább a Honvéd villogott, de tartottuk a lépést, igaz például Brguljan gólja, amivel 7-7 lett, jókora mázlival került Gergely kapujába. Az utolsó negyedben aztán fordult a kocka, Kiss Gergely, Boskovic, majd Vámos Marci góljaival is mi vezettünk, de mindig volt válasz Honvéd-oldalról.
Szűk másfél perccel a vége előtt Földi László időt kért, utána pedig Katonás válogatotthoz méltóan kezdeményezett és előnygóljával 11-10-re elléptünk, és ez akár győztes momentum is lehetett volna.
Ez azonban egy olyan meccs volt, ahol mágnesként tapadtak egymásra a csapatok, Gór-Nagy sem volt rest, és újra egalizált. Ezután pedig már nem kaptunk több esélyt támadásban, így a 11-11 egyben a végeredményt is jelentette.
Fiatal kapusunkat, az egyre inkább játékba lendülő Barabás Botondot kértük értékelésre:
- Se a Honvéd, se mi nem voltunk még csúcsformában, talán furcsán hangzik, de egyelőre mindenki idény eleji formában van a hosszú szünet után. Ez alapján egyik csapat sem érdemelte volna győzelmet, így tulajdonképpen a döntetlen igazságos eredménynek mondható.
Az, hogy nekünk szerdán Euroliga-meccsünk volt, nem feltétlenül jelentett hátrányt, úgy éreztem, hogy fizikálisan jól bírtuk, fejben kellett volna egy kicsi többet nyújtanunk, mert bizonyos szituációkban hiányzott a koncentráció. A lőtt gólokkal nem volt probléma, de hátul sokat hibáztunk, néhány helyzetben én sem választottam jó megoldást. Ettől függetlenül egyre magabiztosabbnak érezem magamat az ilyen komoly tétmeccseken, már egyáltalán nincs bennem olyan jellegű félelem, mint a kezdtetekben. Most a bajnokságban könnyebb találkozók következnek, lezárunk egy nehéz szakaszt, lehet gyűjtögetni a pontokat.
