Izgalmas csatában győzte le kedd este női csapatunk a PEAC-Pécs együttesét és ezzel hatalmas sikert ért el, a folytatásban az ötödik helyért játszhat. Pedig az idény elején a fiatalok már annak is örültek volna, ha biztosak lehetnek a legjobb nyolc közé jutásban. Az akadémisták és edzőjük, Milos Pavlovic szorgalmának és alázatának köszönhetően azonban menet közben kiderült, akár merészebbet is álmodhatnak.

„Azt hiszem, nagyon is megérdemeltük ezt a sikert, a csapat hihetetlenül összeállt a végére – mondta a győzelmet követően honlapunknak Budácsik Dorottya, aki sérülését követően a Pécs elleni párharc második meccsén térhetett vissza a pályára. Pontosan akkor, amikor a térdműtéten átesett irányító, Papp Klaudia is zöld jelzést kapott. – Annyira jó és családias a hangulat a csapaton belül, hogy tényleg minden pillanatát élvezzük a közös gyakorlásoknak és meccseléseknek. Persze a játéktudás is nagyon fontos, de a nehéz pillanatokban ez az apróságnak tűnő plusz az, ami a javunkra billenti a mérkőzés sorsát. Milos folyamatosan kérte tőlünk, hogy határozottan kommunikáljunk egymás között a pályán, most végre ez is sikerült. Ráadásul a cserejátékosok is nagyon sok erőt adtak a pályán lévőknek. A második meccs utolsó pillanataiban például dobtam egy kosarat, amire szinte felrobbant a kispad az örömtől. Annyira jó érzés volt, hogy szinte el sem tudom mondani. Biztos vagyok benne, hogy a sikerben ezeknek a szép gesztusoknak is nagy része van.

A PEAC elleni második találkozón Budácsik Dorka (4) a vendég védők gyűrűjében. A csapatkapitány Bach Bogi (3) igyekszik segíteni neki, aki az alapszakaszhoz hasonlóan, a rájátszásban is a hátán viszi az együttest. Foto:hunbasket
 

A kedd este Pécsett vívott döntő mérkőzésnek azonban voltak kellemetlen pillanatai is, Bach Boglárka nagy igyekezetében úgy összefejelt Papp Klaudiával, hogy a találkozó után néhány öltéssel össze kellett varrni a szemöldökét. Pedig addig a hátán vitte a csapatot, a pályán töltött tizenhárom perc alatt megadta az alaphangulatot. Dorka szerint a folytatásban mindent megtettek azért, hogy a csapatkapitány erőfeszítései ne vesszenek kárba:

„Érte is játszottunk, amikor váratlanul kiesett a csapatból. De az egész meccsre jellemző volt, hogy amikor valakinek nem ment jól a játék, akkor valaki más lépett a helyére. Ezen a találkozón sajnos túl sok ponttal nem tudtam hozzájárulni a csapat teljesítményéhez, de a védekezésben kitettem magamért. Ha veszítettünk volna, biztosan nehezebb lenne ezen túllépni, de nyertünk, ezért inkább nem ostorozom saját magam. Nyolc hét kihagyás után, azért kell egy kis idő, míg ismét a régi leszek.”

Ha kronológiai sorrendbe vesszük a történéseket, sem Budácsiknak, sem Pappnak nem kell amiatt bánkódnia, hogy még nem tud százszázalékosan teljesíteni, hiszen a pécsi párharcot megelőzően még teljes erőbedobásos edzésre sem igen volt alkalmuk. A múlt hét csütörtökön, Pécsett játszott mérkőzés előtt néhány órával kapták csak meg a kedvező orvosi véleményt, amikor a csapat már úton volt a találkozó helyszínére. A második meccs pedig pontosan két nappal később volt…

„A sérülésem a vártnál jóval lassabban gyógyult, mert olyan helyen volt a talpamban, ahol a vérkeringés kicsit gyengébb. Éppen ezért az orvosok minden héten ellenőrizték, nem bízták a véletlenre a sorsomat. Egyébként a visszatérést is szakaszosra terveztük, de végül másképp alakult. Milossal a hazai meccs előtt megbeszéltük, hogy csak a szükséges minimális perceket töltöm a pályán, de a sors felülírta ezt a döntésünket. Magas ember nélkül nem maradhattunk volna, ezért folytatnom kellett. Szerencsére minden jól alakult, én pedig örülök, hogy a csapat hasznára lehettem. Egyébként az első találkozón, amikor Dia és én még tétlenségre voltunk ítélve, a lányok borzasztó ügyesek voltak és tényleg nagyon kevésen múlott a győzelem. Összességében nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy, az Európa-kupában szereplő együttest le tudtunk győzni. Még akkor is, ha a COVID miatt most nekik is a szokásosnál rövidebb volt a kispadjuk” – elevenítette fel a visszatérés pillanatát Dorka, aki szerint a csapat most olyannyira elkapta a fonalat, hogy akár az ötödik hely megszerzését sem tartja elképzelhetetlennek.

A kemény védekezés mindhárom meccsen döntőnek bizonyult.  A képen Madár Eszter és Budácsik Dorka teszi lehetetlenné a pécsi támadó életét. Foto:hunbasket

Különösen akkor nem, ha a TFSE-MTK ellen játszhatnak, akitől fájó egypontos vereséget szenvedtek az alapszakaszban. Hogy sor kerülhet a visszavágásra, vagy sem, az ma még nem tudható, hiszen a Csata-TFSE párharc jelenleg 1-1es döntetlenre áll, így a szombati, harmadik találkozó után derül csak fény az ellenfél kilétére. Dorka szerint azonban mindenképpen könnyebbséget jelent majd, hogy nem kell utazniuk, biztosan fővárosi csapat lesz az ellenfelük. Ám egy dolog még ennél is biztosabb. A Vasas Akadémia fiatalja kosárlabdázó hölgyei ismét mindent megtesznek a győzelemért.

„Milos azt mondta, hogy most már nem az nyer, akinek jobb a taktikája, vagy a játékosállománya. Az lesz a győztes, aki az utolsó elguruló labda után is odaveti magát, aki minden lepattanóért megküzd, s aki még akkor is beletesz egy picit, amikor már minden ereje elfogyott. Az fog nyerni, akit a szíve visz tovább” – idézi mesterüket Budácsik Dorottya azzal a meggyőződéssel, hogy a szívük erejére eddig sem volt, és ezután sem lehet panasz.