A Vasas-család régi és kevésbé régi tagjait kérdeztük.
 Dóczi Dorottya, az aerobik szakosztály igazgatója:- Szeretem a Vasast, az egész gyerekkoromat a klubnál töltöttem. Ez egy életforma és elkötelezettség, amit az edzőkollégákkal együtt próbálunk átadni a mai gyerekeknek. Két kívánságom van a születésnap kapcsán, egyrészt, hogy a Vasas legyen örök, másrészt, hogy negyvenhat év múlva ott lehessek a 150. évfordulón a gyermekeimmel, a tanítványaimmal és az edzőkkel együtt. |
 Fodor György, a birkózó szakosztály utánpótlás igazgatója:- 1966. július 11-én léptem be a Baross utcai Vasas Szakszervezeti Székházba, egyből az alagsorba mentem, hogy részt vegyek az első vasasos birkózó edzésemen. A bátyám már évek óta odajárt, de nem nagyon akarta, hogy kövessem a példáját. Aztán egyszer csúnyán összevesztünk, amiből az lett, hogy hozzám vágott egy ollót. Mondtam neki, hogy csak akkor nem árulom be, ha elvisz magával edzésre. Hát így lettem a vasasos… A mai napig a klubnál vagyok, gyerekekkel foglalkozom, az óvodások még ritkábban, de az idősebbek már kérdezgetnek néha a régi nagyokról, érdekli őket, hogy ki volt Kozma Pici vagy Hegedűs Csaba. |
 Jenkei András, az atlétika szakosztály igazgatója:- Hétéves koromban a következő névsort véstem akkurátusan pingpongütőm gumiborítására: Varga, Bakos, Mészöly, Ihász, Berendi, Mathesz, Fister, Molnár, Puskás, Farkas, Korsós. Mindez történt egy a világtól akkoriban meglehetősen elzárt határszéli kisvárosban, Kőszegen. Tíz évvel később, 1975 decemberében azért utaztam életemben először Budapestre, hogy megnézzem a Vasast a Népstadionban, a Barcelona ellen. Ezután már csak fél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy még közelebbi ismeretségbe kerüljek a piros-kék színekkel. 1980 őszén hosszútávfutóként igazoltam a klubba, és azóta itt vagyok. A 104 esztendő több mint egyharmada közvetlenül a szemem előtt zajlott. Életem része a Vasas. |
 Jókay Zoltán, röplabdázók vezetőedzője:- Tizenkét éve vagyok a felnőtt csapat vezetőedzője, így nyugodtam mondhatom, hogy kötődöm a Vasashoz. Ennyi idő alatt rengetegszer kellett új csapatot építenem, ehhez pedig nyugodt háttérre volt szükségem, amit mindig megteremtett számomra a klub. Hagyták, hogy a saját utamat járjam, így sosem jutott eszembe, hogy bárhol máshol vállaljak szerepet. A nyolc kupagyőzelemmel és a négy bajnoki címmel talán nekem is sikerült visszaadnom valamit a Vasasnak. |
|
|
 dr. Prihradny Tamás, a klub Életmű-díjasa: - Az én történetem 1948-ban kezdődött a 104 éves Vasasban, de még mindig tart, hiszen ha tehetem, a mai napig lejárok játszani Pasarétre. Utoljára tavaly, a nyolcvanötödik születésnapomon találkoztam a régi teniszező társasággal. Megható volt látni azokat az arcokat, akik az elmúlt közel hetven esztendőben fontos szereplői voltak a Vasas tenisz életének. Mi így őrizzük az olyan legendáink emlékét, mint Asbóth József vagy Körmöczy Zsuzsa. |
 Szuper Levente, a jégkorong szakosztály igazgatója: - Az elmúlt néhány évben a Vasas család az életem szerves részévé vált. Nagyon jó érzés ehhez a családhoz tartozni! Isten éltessen, Vasas SC! |
 dr. Faragó Tamás, a Vasas legendája:- Ha a Vasasra gondolok, elsősorban az jut eszembe, hogy ez egy olyan klub, ahol engem szeretnek, ahová kötődöm. Itt töltöttem az ifjúságomat és minden bizonnyal itt fogom befejezni a pályámat. A sportkultúrában a Vasas név egy fogalom, számomra viszont inkább lelki töltete van ennek a néhány betűnek. |
 Saeed Armaghani, a férfi kosarasok szakmai igazgatója: - A kezdetektől, amióta létrejött a Vasasnál a kosárlabda, itt dolgozom, sokat jelent számomra a klub. Gyakran hallunk a Vasas-családról, ami nem egy üres kifejezés, tényleg érezni a kötődést egyesületen belül, hiába készülnek különböző létesítményekben a klub sportolói, mégis egységet tudunk alkotni. Örülök, amikor átjönnek Pasarétre szurkolni a kosármeccsekre és ugyanígy én is követem a többi vasasos sportág eseményeit. Ez adja számomra az igazi családi hangulatot! |
 Fábiánné Rozsnyói Katalin, kajakosaink mestere:- Bár sportolói pályafutásomat és edzői karrierem nagy részét más kluboknál töltöttem, nagyon jó érzés, hogy most a Vasas családhoz tartozhatunk a "fiaimmal". Befogadtak minket, amikor hontalanok voltunk, és azóta is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy segítsenek minket. Most éppen Abu Dhabiban edzőtáborozunk, alaposan megdolgoztatom a srácokat, mert szeretnénk eredményekkel meghálálni a klubnak az eddigieket. Az a cél, hogy 2016-ban magyar és vasasos éremnek örülhessünk az olimpián! |
 Holló Miklós, a sífutók szakmai igazgatója: - Tizenhárom éves koromban kerültem a Vasashoz, ha jól számolom, jövőre lesz hatvan éve, hogy itt vagyok. A mai napig próbálom aktívan kivenni a részemet a munkából, most éppen sítárolókat ácsolunk a Normafán. Jó érzés egy ilyen sikeres klubhoz tartozni, de a síszakosztály sem panaszkodhat e téren, a fennállásunk során a különböző korosztályokban több, mint 2000 bajnoki címet szereztünk. |
 Szilágyi Áron, olimpiai bajnok kardvívó:- Szép szám ez a 104, ehhez képest az, hogy én több, mint 15 éve sportolok a klubnál, szinte csekélynek mondható. A Vasas gyerekkorom óta stabil pontja az életemnek, és azt szeretném, ha ez így is maradna a pályafutásom végéig, ez azt jelentené, hogy még bőven tudnám gyűjtögetni a vasasos éveket. Nagyon jó érzés azt is látni, hogy egyre többen jönnek Pasarétre vívni, tehát ez a bizonyos Vasas-család folyamatosan bővül. |
 Bacskai Balázs, Európa-bajnok ökölvívó:- Nagyon fiatalon kerültem a Vasashoz, akkoriban csak néztem, hogy micsoda klasszis bunyósokkal edzhettek együtt és milyen legendás bajnokai voltak korábban a klubnak. Örülök, hogy ebbe a sorba én is be tudtam állni valamilyen szinten. A történet számomra mégsem csak a csillogásról szól, nekem a legfontosabb az volt, hogy a Vasas vezetésére akkor is számíthattam, amikor rosszabb periódusom volt és szinte mindenki elfordult tőlem. Ezért gondolom úgy, hogy ez a klub lesz számomra a végállomás. |
 Varga Márta, a kézilabdázók vezetőedzője:- Nekem a születésnapok kapcsán mindig a 2011-es centenáriumi gála jut eszembe, hatalmas élmény volt együtt lenni a Folyondár utcában a régi nagyokkal. Mióta a felnőtteket edzem, rengeteget vagyok a Fáy utcában, mondhatnám, hogy a második otthonom a Vasas, de néha úgy érzem, inkább az első. Mikor indulok edzésre, rendszeresen azt szoktam mondani, hogy megyek haza. Egyre több az ilyen elszólásom mostanában… Bár fontos rangadót vesztettünk Gödön, azért csak hozzátenném még, hogy szeretnénk egy feljutást ajándékozni szezon végén a klubnak! |
 Hosszú Katinka, világbajnok úszó:- Kedves Vasas-család! Éppen a napfényes Floridában vagyok, Fort Lauderdale-ben edzőtáborozunk. Boldog születésnapot kívánok a Vasasnak, remélem, még sok közös sikerben lesz részünk! |
 Kardos Botond, a Vasas ifjúsági olimpiai ezüstérmes tornásza:- Csak egy éve vagyok a Vasas Család tagja, még sok örömet szeretnék szerezni a szurkolóknak és mindenkinek a klubból. Jó ide tartozni, még legalább 104 hasonlóan boldog és sikeres évet kívánok! A fiúkat pedig biztatom, hogy jöjjenek tornázni a Vasasba! |
 Jelitai Vilmosné, a Vasas természetjáróinak vezetője:- Bár a természetjárás nem az a kifejezett élsport, de nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mi is a Vasashoz tartozunk és számon tart bennünket a klub. Egyre idősebbek vagyunk, de még mindig kitartóan túrázunk és őrizzük ezt a kötődést. Boldog születésnapot kívánunk a Vasasnak! |
 Raduly József, a Vasas SC tiszteletbeli elnöke:- Mit is mondhatnék, 104 év nagyon szép kor, nem sok embernek adatik meg ilyen hosszú élet, de a sportegyesületek között is az egyik legidősebbnek számítunk. Már az is nagyon jó érzés volt, hogy a centenáriumon ott lehettem. 1953-ban mutatkoztam be az első csapatban, egészen 58 éves koromig játszottam, akkor persze már csak az öregfiúkban. Azóta kicsit megöregedtem, de a mai napig próbálok aktív maradni. A játék ugyan már nem olyan, mint régen, de a góloknak ugyanúgy örülünk. Azt kívánom a születésnapra, hogy legyen egy szép új stadionunk! |
Káposztás Miklós, a sakk szakosztály igazgatója:
