A skóciai, negyven egységet felvonultató vegyes csapat világbajnokságon kiválóan szerepelt a magyar négyes, amely még a bronzérmes norvégokat is nagyon megszorongatta, végül az 5. helyen zárt.
Nagy György, Szekeres Ildikó, Szabó Gergely és Dencső Blanka az országos bajnokság megnyerésével kvalifikálta magát az aberdeeni világbajnokságra. Ötödik alkalommal írták ki a vegyes csapat vb-t, és egy kivételével eddig mindig továbbment az aktuális magyar induló a csoportból, de ilyen magasságokba még nem jutott.
2015-ben, Bernben 9. helyen zártunk (ott volt akkor a csapatban Nagy György és Szekeres Ildikó), 2017-ben pedig Szabó Gergely és Dencső Blanka vette ki részét – szintén Svájcban – a csoportbéli továbbjutásból és a 9. helyből.
Aberdeenben a mieink a csoportban Brazília legyőzésével indítottak (14-2), majd Kazahsztánt múlták felül 9-4-re. Svédország is behódolt (9-3), viszont az amerikaiakat nem tudtuk elkapni, ott 7-4-re alulmaradtunk. Lettország 7-3-as legyőzését követően 0-4-ről nyertünk 5-4-re az ausztrálok ellen, a roppant erős spanyolok viszont az utolsó csoportmérkőzésen jobbak voltak (5-7). A lebonyolítás sajátossága miatt a nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal került össze a magyar csapat, amely alaposan visszavágott a vereségért, 6-2-re nyert az addig százszázalékos mérleggel álló rivális ellen.
Az elődöntőben aztán a szlovákokat 9-1-re legyőző Norvégia jött szembe, és 6-6 után következett a mindent eldöntő end, ahol az utolsó kő a norvégeké volt, de így is megemelhetjük a kalapunkat a magyar csapat teljesítménye előtt.
„Érmet szerettünk volna nyerni, mindig így megyünk neki egy versenynek, de ha valaki a vb előtt azt mondja, hogy az 5. helyen zárunk, azt aláírtam volna” – fogalmaz Szekeres Ildikó. „Nagyon erős volt a mezőny, a svájciakkal, az oroszokkal, a mindig meghatározó Kanadával, de így, hogy a szintén erős norvégek ellen is benne volt a győzelem lehetősége, egy kicsit sajnálom is, hogy így alakult. Az egyik szemünk sír, a másik nevet, de összességében nagyon pozitív az összkép, hiszen magyar csapat még sosem végzett ilyen előkelő helyen. Ott voltunk Gyurival a berni 9. helyen végző csapatban, abban az évben Kiss Zsolt és Szentannai Ágnes volt a csapattársunk, akkor és most is jó szívvel gondolhatunk vissza a tornára.”
Ha a menetelés okait boncolgatjuk – márpedig azt tesszük – elsők között érdeklődtünk a skóciai jég minőségéről, hiszen ez mindig kulcsfontosságú egy világversenyen.
„Nagyon jó volt a jég, persze a pálya egésze nem volt homogén, voltak pici különbségek, amihez alkalmazkodnunk kellett. Tudni kell, hogy Gyuri nagyon jó ebben, gyorsan fel tudja mérni a jég sajátosságait, minőségét, a kövek közti különbséget, ezen a tornán is tudtuk kamatoztatni ezt. Érdekes volt a vb mezőnye, hiszen sok juniorkorú csapattag is a keretben volt, így a dánoknál, vagy a kanadaiaknál is szerepelt egy-egy 17 éves induló. Sok erős nemzet van, mindenki fejlődik, talán azokat az országokat kivéve, ahol nincs megfelelő jég és létesítmény” – mondta Szekeres Ildikó, aki hamarosan a vegyes párosok World Tour sorozatára készül Nagy Györggyel.
„Ha választani kell, akkor a spanyolok elleni második mérkőzést mondanám a legemlékezetesebbnek, hiszen az nagyon magas színvonalú volt. Az elsőn sem játszottunk rosszul, de ezen a szinten már nem férnek bele a hibák. A negyeddöntőben viszont mi tudtuk kihasználni a spanyolok hibáit, ahogy jött egy, tudtunk rá gyorsan reagálni, annak ellenére, hogy a spanyolok nem játszottuk gyengén aznap. Örülök, hogy ilyen szépen teljesítettünk” – tette hozzá Szekeres Ildikó.
„Nagy öröm volt, amikor sikerült a spanyolokat legyőznünk, és bejutni a nyolc közé” – ezt már Dencső Blanka, a csapat leadje és vice skipje mondta, aki egyben a Vasas SC curling szakosztályának vezetője. „A negyeddöntőben impozáns társaságban, azaz olyan országokkal léphettünk pályára, akiknél a sportág nagyobb és eredményesebb múltra tekint vissza. A csapatunk büszkén és a kellő magabiztossággal sorakozott fel, mikor a résztvevő országokat a legjobb nyolc között felsorolták, így vágtunk bele a norvégok elleni küzdelembe. Most elmaradt az újabb lépés az álom felé a negyeddöntőben, de így is büszkék vagyunk. Az egész verseny alatt nagyon jó és kiegyensúlyozott teljesítménnyel, parádés befejező kövekkel tarkított játékkal sikerült negyven ország közül a legjobb nyolc közé kerülnünk. A csapatmunkát emelném ki a játékunkból, hiszen minden egyes kő négy ember közös munkájának eredménye, illetve a draw játékot, ami segített elérni ezt az eredményt. Sikeres volt a mi egyedi összeállításunk is, hiszen két vegyes páros állt össze egy csapattá.”
S kinek jár a köszönet?
„Elsősorban edzőnknek, Karen Watson, aki professzionálisan tartotta kézben végig a csapatot. Köszönet a családjainknak, akik töretlenül támogatnak minket a céljaink elérésében, de köszönjük barátainknak és játékostársainknak os a sok-sok szurkolást és rengeteg biztatást, amit küldtetek. Hálásak vagyunk a szponzoroknak is, egyesületünknek, a Vasas SC-nek, valamint a DRK-nak, a Scitec Institute-nak és az Asham Curling-nek.”
„Én az érmet írtam volna alá a vb előtt” – ezt már Szabó Gergely mondta összegzésképpen. „A minimális célkitűzés a csoportból való továbbjutás volt, de mivel a felkészülésünk nagyon jól sikerült, egyben volt a csapat, kellő tapasztalattal rendelkezett, így reálisan a negyeddöntőbe jutást vártuk magunktól, az éremszerzés pedig titkos vágy volt. Így, hogy nagyon kicsin múlt az elődöntőbe jutás, pici hiányérzet maradt bennünk, mert ki tudja, leszünk-e még valaha ilyen közel az éremszerzés lehetőségéhez. Ugyanakkor látva, hogy milyen játékerőt képviselő és nagy tradíciókkal rendelkező országok jutottak be a legjobb nyolcba, abszolút büszkék lehetünk az elért ötödik helyezésre.”
Kérdés, milyen egy ilyen torna atmoszférája?
„Nagyon jó hangulatú volt a verseny, részben azért, mert nem minden ország a legjobbjaival vesz részt rajta, hiszen nem olimpiai versenyszámról van szó, és néhány ország versenyzője a játékon kívül a bulizást és barátkozást is fontosnak tartja. Másrészt a vb-nek otthont adó csarnokon belül egy egészen kicsi tér állt rendelkezésre a pályák mellett a nézőknek az étkezésre és nekünk a bemelegítésre, így elkerülhetetlenül is vegyült egymással a vb mezőnye” – tudtuk meg Szabó Gergelytől.
Fotók: Stephen Fischer/WCF
S hogy miben volt erős a magyar csapat?
„Részben az összeszokottság, hiszen két, évek óta együtt játszó vegyes páros állt össze egy csapattá, így ketten-ketten ismertük egymás dobásait, szokásait, csak a két párosnak kellett összhangba kerülnie, ami nagyon hamar sikerült. Másrészt nagy előnyünk volt, hogy Gyuriék rengeteg tapasztalattal rendelkeznek mind az ellenfelek játékstílusát, mind az ismeretlen pályákhoz való gyors alkalmazkodást illetően. Gyuri és Karen, az edzőnk rengeteg időt és energiát fordítottak a meccsek elemzésébe, a pályák és aktuális ellenfelek feltérképezésére. Több győzelmünk is annak volt köszönhető, hogy végig koncentráltan tudtunk játszani, megnyugtatóbb előny birtokában sem lankadt a figyelmünk. De az ausztrálok elleni 0-4-es kezdés után is a meccs legvégéig tartott a fókusz, bíztunk magunkban és tudtuk, hogy ha végig jól játszunk, bárkit meg tudunk verni” – tette hozzá Gergő, aki a hétvégén már a Magyar Kupa-fordulóra készül csapatával.